A Hely

A Hely


Siess már! El fogunk késni! Régen ott kellene lennünk!
Hol?
Hát ott, ahová megyünk!
De mégis, hová megyünk, ahonnan el fogunk késni?
Mondom, hogy Oda!
Ó hát akkor megnyugodhatsz, mert, ha oda, akkor onnan nem lehet elkésni, oda csak korán lehet érkezni! Még így is túl korán lesz, amikor majd oda érünk!
Hová?
Hát ahová elindultunk. Bárhová! Nem te mondtad, hogy menjek veled? Én csak kísérő vagyok!
De mégis, az előbb, azt mondtad, onnan nem lehet elkésni!
Azt csak úgy vaktában mondtam, hogy azt hidd, jól értesült vagyok!
Talán igazad is van, tényleg nem is olyan sürgős! Nagyon is ráérünk megtudni, mi van ott!
Azt mondod, ne siessünk? Talán az, valami rossz hely, azért nem lehet eléggé halasztani a megérkezést?
Azt azért nem mondanám, hogy mindenképpen későn kell odaérkezzünk, mert egyáltalán nem annyira kellemetlen, mintha egyértelműen rossz lenne!
De jónak sem lehet nevezni?
Nézőpont kérdése, mert ha a rossz helyeket vesszük, ahhoz képest határozottan inkább jó, de ha meg arra gondolunk, mire vágyunk legjobban, hová szeretnénk megérkezni, mindenáron, akkor azt hiszem a Hely csalódást okozhat mindkettőnknek.
Te jó ég, és mi oda igyekezünk?
Hát igazság szerint egyszerűen nincs más választásunk, mert a térképen nem látni olyan útat, amelyik máshová vezetne.
Ez azért csaknem elviselhetetlen! Mi az, hogy oda kell menjünk, amikor most mondod, hogy  talán az a Hely nem is nekünk való?
Azt hiszem, azzal senki sem törődik, megfelel-e nekünk, még az sem számít igazán, hogy szeretnénk-e menni, vagy netán erőnek erejével kell rávegyük magunkat és egymást, arra, hogy útra keljünk.
Mostmár nagyon sajnálom, hogy a kezdet kezdetén azt mondtam veled tartok!
Légy erős, teljesen mindegy lett volna, akarsz-e velem jönni, vagy maradni szeretnél, mert meg kell mondjam, egyikünknek sincs választása, ami a Helyet illeti. Mindenképp oda kell menjünk!
Ha így van, miért kérdezted meg, hogy veled megyek-e?
Azért, hogy úgy érezzed, te magad vagy, aki el akar oda menni, mert vonzalmaid vannak a Hely iránt. Ha azt mondtam volna, jönnöd kell, nincs mese, talán most boldogabb lennél?
Alig hiszem, amit hallok! Ha semmi nem függött kezdettől fogva tőlem, akkor miért sietettél? Miért mondtad, hogy már régen ott kellene lennünk?
Arra gondoltam, ha úgyis mennünk kell, talán jobb lesz előbb megérkezni, hátha akkor szebb a kilátás, mert nem takarják el azok, akik már odaértek!
Hova?
Mondom! Arra a Helyre ahová csakugyan nem lehet elég későn érkezni, ha a kilátást leszámítjuk.
Fenébe a panorámával! Amikor megérkezünk, onnan hová megyünk majd?  Legalább tudni szeretném, mibe keveredtem!
Aggodalomra semmi ok! Én úgy gondolom, onnan majd tovább megyünk, mert ha mindenki azon a helyen maradna, akkor az a Hely teljesen megtelne, talán még le is szakadna! Azt egyáltalán nem engedné meg a Szellem!
De hát, milyen Szellemről beszélsz?
A Hely Szelleméről természetesen! Ő mindenképp tovább küldene minket!
Tovább? Hova?
Hát egy másik Helyre, azt mondják, az se rossz….